Hazslinfmpидај бil е
| Hazslin (Hažlín) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | František Olah | ||
| Irányítószám | 086 14 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1116 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 283 m | ||
| Terület | 20,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hazslin
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 18′ 08″, k. h. 21° 25′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 08″, k. h. 21° 25′ 07″ | |||
| Hazslin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hazslin témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hazslin (szlovákul: Hažlín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 1176 lakosából 1098 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
- 1 Fekvése
- 2 Története
- 3 Nevezetességei
- 4 Híres emberek
- 5 Jegyzetek
- 6 További információk
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 10 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu területe ősidők óta lakott, határában az i. e. 13. – 10. századból származó bronz tárgyakat találtak 1955-ben. Hazslin első birtokként történő említése 1247-ből, a bártfai ciszterciták birtokainak elhatárolási okiratában történik.
A mai falu első említése Heuslingh alakban 1414-ből származik. A Czudar család makovicai váruradalmához tartozott, akik zálogbirtokként a pelsőci uradalomnak adták. 1427-ben Eslengnek 77 adózó jobbágytelke volt. Az 1471. évi lengyel hadjárat során a falu súlyos károkat szenvedett és lakossága is jelentősen csökkent. 1492-ben a faluban malom is működött, ekkor Hazlingh alakban említik. Ekkor történik említés kőtemplomáról is, melyhez fa harangtorony tartozott és a falu közepén állt. Ezt a gótikus templomot 1730-ban bontották le. Helyette fatemplom épült, amely azonban 20 év múlva leégett. Ezután építették fel a ma is álló templomot 1752-ben. 1712-ben a községnek 29 adózó portája volt. 1722 és 1760 között Hazslint nyolc nagyobb tűzvész pusztította. 1738-ban a pestisjárványban a község 12 családja pusztult ki. 1771-ben a falunak 80 háza volt. A község pecsétje 1787-ben készült. A 19. század közepén már ismét a nagyobb települések közé számított 684 lakossal és 98 házzal.
Vályi András szerint "HAJSZLIN. Tót falu Sáros Várm., főldes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, ’s a’ Makovitzai Uradalomhoz tartozik, földgye termékeny, és könnyen mivelhető, réttyei is jók, erdeje, legelője elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Haiszlin, tót falu, Sáros vmegyében, Bártfához keletre 1 3/4 mfld: 985 romai, 10 g. kath., 8 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Termékeny határ. Jó rét. Erdő. F. u. gr. Szirmay Tamás."[3]
1910-ben 870, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
2001-ben 1230 lakosából 1206 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1752-ben épült a korábbi, 1492-ből származó templom helyett.
Híres emberek[szerkesztés]
- Innen származik Hazslinszky Frigyes Ákos botanikus családja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
- Községinfó
- Hazslin Szlovákia térképén
- A község története szlovákul
- E-obce.sk
Földrajzportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap